Kollégium története

Kollégium története

A kollégium épületét 1875-ben, Trefort Ágoston közoktatásügyi minisztersége idején emelték. A XIX. század végén leány árvaház volt, majd ipari varroda. Az 1940-es és az 1970-es évek között kőműves szakiskola és bentlakásos kollégium működött az épületben. 1976-ban az iskola diákjaival együtt az Üllői útra költözött.

Ekkor jött létre a szakközépiskolásokat és szakmunkás tanulókat elhelyező 207. számú Fiúkollégium, melynek beiskolázási körzete Észak-Budapestre terjedt ki. Az önálló kollégiumi élet Kopasz János igazgatása alatt kezdődött. A kollégium emléke-zetes tanár egyéniségei Czár Ferenc, Póka Mihály és Farkas László voltak, akik több évtizedes nevelői munkával büszkélkedhettek. A kollégium épületében tanári munkája mellett kezdte meg Polgár László a világhíres sakkjátékosokká váló leány-gyermekeinek nevelését. Pedagógus pályáját a kollégiumban kezdte Murvai József a Pannónia Kollégium és Mikes György a Deák Ferenc Kollégium jelenlegi igazgatói.
A kollégium tevékenységének elismeréseként 1985-ben felvehette Hevesi Gyula akadémikus nevét. Ebben az évtizedben az igazgatói posztot Hermann Gábor, majd Zeke Gyula tanár urak töltötték be. A tanulók többségét az Újpesti Szakközépiskola, a Bolyai János Szakközépiskola, a Than Károly Szakközépiskola, és a Kvassay Jenő Szakközépiskola adták. Névadónk özvegye diákalapítványt hozott létre a kollégium tevékenységnek támogatására.
Az épületben 160 tanuló lakott. A hat csoportot 6-8 ágyas szobákban helyezték el. A 80-as évek végén a felsőfokú oktatási intézményekben továbbtanulók aránya a maihoz hasonlóan magas volt, annak ellenére, hogy az egyetemekre és fő-iskolákra felvett hallgatók létszáma abban az időben alacsonyabb volt. Az intézményben jól szervezett, hatékony diákönkormányzat működött, mely két ízben, 1984-ben és 1989-ben is elnyerte az ifjúsági szövetség vándorzászlaját.
Budapest Főváros Közgyűlése 1271/1995. (X.26.) számú határozatával összevonta a Bolyai János Műszaki Szakközépiskolát és a Hevesi Gyula Kollégiumot. Az így létrejött intézmény 1998. szeptember 1-jétől a Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium nevet viseli.
A kollégium tanulói létszámát a Budapesten hasonló jellegű képzést folytató iskolák kollégiumi elhelyezési igénye szerint alakítottuk ki. Az ország minden részéről érkeznek hozzánk diákok, évente 5-6 fő határon túli magyar nemzetiségű tanuló lakik intézményünkben. A diákok létszáma a korszerűsítések következtében 140-ről 106 főre, majd 2001. szeptemberétől 86 főre csökkent. A technikusi és a mérnök-asszisztensi képzés bevezetésével, annak 4+1 vagy 4+2 évfolyamaival jelentősen módosult a bentlakók korosztályi összetétele. Mindez lényegesen befolyásolta pedagógiai tevékenységünket.
Kollégiumunk elfogadta az átalakítás szükségességét. Családpótló, életmódformáló tevékenységünk mellett a szakmai megújulást tűztük ki célul. A szakközépiskolák oktatási tevékenységét segítve arra törekszünk, hogy művelt, szakmáját ismerő, önálló szellemiségű tanulók kerüljenek intézményünkből az egyetemekre és a főiskolákra.
A nevelőtanárok képzésében kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az általános műveltségi területeknek, szisztematikusan állítjuk össze a pedagógiai vezetéselméletre, a neveléselméletre, a kollégiumpedagógiára és a szakmai tárgyakra vonatkozó elméleti anyagokat. Rendszeres és eredményes tapasztalatcserét folytatunk a különböző társkollégiumokkal. A kollégium tagja a Kollégiumok Országos Szövetségének. Aktívan vettünk részt az önfejlesztő kollégiumok program létrehozásában.
A diákok elhelyezése kollégiumunkban hagyományosan évfolyamok szerint történik. A nagyobb létszámú évfolyamokat önálló csoportba szervezzük, a kisebb létszámúaknál két évfolyam alkothat egy csoportot. A nevelőtanár felmenő rendszerben, tehát öt évig irányítja 25-27 főből álló csoportját.
Az érintett budapesti szakközépiskolák és a kollégium kapcsolata az oktatás területén az elmúlt évtizedben szorosabbá és intenzívebbé vált. Az együttműködés fontos területe a felzárkóztató, illetve vizsgákra felkészítő foglalkozások szervezése. Diákjaink délutánonként szaktanár irányítása mellett dolgozhatnak a 10 db internet csatlakozással rendelkező számítógépen. A pályázatból felújított szakkönyvtárunkban további 5 multimédiás gép áll tanulóink rendelkezésére.
Tekintve, hogy kollégiumunk épülete az 1990-es évekre mind szerkezetileg, mind épületgépészetileg igen elhasználódott. Az elmúlt évtizedben folytatott felújítási és karbantartási munkálatok (tetőjavítás, fűtéskorszerűsítés, vizesblokk kialakítása, világítás stb.) biztosítják az épület működőképességet.
Külön bejáratú 4-6 ágyas lakószobákat alakítottunk át. Az emeletes ágyakat heverőkre cseréltük, a termeket modern szekrényekkel, asztalokkal és polcokkal rendeztük be. Mindez a tanulói létszám csökkenését eredményezte, ám a szakkollégiumi rang elnyeré-sében a megfelelő feltételek kialakítása elengedhetetlen követelmény volt.
Szabadidős tevékenységünk megújult a szervezőtanár kinevezésével. Az épületben filmklub működik. Rendszeresen látogatjuk a múzeumok tárlatait és a színházak előadásait. A 4.000 kötetes könyvtárunk állományát folyamatosan korszerűsítjük, délutánonként olvasóteremként üzemeltetjük.
A szakközépiskolával való egyesülés jelentős javulást hozott a kollégium sportéletében: diákjaink a délutáni és esti órákban használhatják az iskola tornatermét, kondicionáló termét és sportudvarát. Itt rendezzük a nagy érdeklődésre számot tartó kispályás fiú labdarúgó bajnokságot. Sportéletünkről szólva el kell mondanunk, hogy kollégiumunkat régi, hagyományos kapcsolat fűzi több budapesti sportegyesülethez. A kollégiumban élő minősített sportolók egyéni tanulási tervvel rendelkeznek, mely figyelembe veszi az edzések, a versenyek időpontjait.
Komoly anyagi beruházás eredményeként a lakószobák közelébe kerültek a zuhanyozó helyiségek, konyhát alakítottunk ki tanulóink számára. A mosási, vasalási lehetőség biztosítása az önálló életre nevelést szolgálja.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.